udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1
találat
lapozás: 1-1
Névmutató:
Kosztándi Jenõ
2011. május 17.
Vargha Mihály alkotói mûhelye
Kolozsvár - Pallas-Akadémia Könyvkiadónak évek óta van egy sorozata, melyet Banner Zoltán, Márton Árpád és Nagy Miklós Kund szerkesztenek. A célja, bizonyos mûvésztelepek ismertetése, ezen belül az arra érdemes mûvészeket jobban kiemelve, lehetõleg minél több munkájuk bemutatásával az olvasóközönséghez közel hozni.
Az albumok kiadásának tulajdonképpeni bevallott célja, a jelen vagy a múltban élt mûvészek munkásságának ismertetése, és könyvformában történõ népszerûsítése.
A legújabb könyvük Szücs György: Vargha Mihály (M?TEREM, 35.) címmel jelent meg, melynek szerkesztõje Kozma Mária. Könyvtipográfia és nyomda: Gutenberg Grafikai Mûhely és Nyomda, Csíkszereda.
A Magyar Köztársaság Kolozsvári fõkonzulátusa kiemelt figyelemmel támogatja az ilyen irányú megnyilvánulásokat. Az esemény házigazdája Szilágyi Mátyás fõkonzul. Az intézmény infrastruktúráját felhasználva, lehetõséget biztosítanak arra, hogy az ilyen jellegû megnyilvánulásokat minél szélesebb, arra fogékony rétegek ismerjék meg.
Esetünkben Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria fõigazgató helyettese, valamint Vargha Mihály szobrászmûvész vetített képes elõadással egybekötve mutatta be a könyvet, melynek borítóján a mûvész 2006-ban készült A hõs- címû illesztett fa, 120x100x35 cm. Szelényi Károly felvétele látható.
Az album hátsó lapján Wehner Tibor értékelését találhatjuk a szobrászmûvésszel kapcsolatban, melybõl egy gondolatsort idéznék: A mûvész hol a súlyos, tömbszerû fogalmazással él, hol áttört testeket feltáró, belsõ tereket megnyitó, szabadon megjelenõ héjakra és palástokra hangolt , az organikusság sugallatát hordozó kompozíciót tár a szemlélõ elé, s hol a nyers megmunkálásmóddal, hol pedig a finom kivitellel artikulálja alkotásának hangvételét és kifejezését.
Szücs György érzékletesen elemzi, melyek azok a hatások, amik alakították az ifjú szobrász tehetségét. Azt a családi hatást, melyben élt. A különbözõ mûvészek hatását, mint Kosztándi Jenõ és Kosztándi Katalin, valamint Vetró András és Vetró Bodoni Zsuzsa. De szerintem nem elhanyagolandó az a hatás sem, melyet rá gyakorolt Henry Moore a XX. század egyik legnagyobb hatású szobrász-egyénisége, a modern szobrászat, a plasztikai szemlélet megalapítója.
Az õsi amerikai mûvészet csodálója volt, majd megtalálta egyéni stílusát, az anyag és annak hiánya közötti egyensúlynak, a hullámos vonalak és a tiszta formák ritmusos harmóniájának megteremtésével. Mindehhez még jött a Jászvásári Képzõmûvészeti Akadémia szemlélete is, amely a teljes nyitottság és a kötöttségek nélküli kísérletezések fele irányította.
De az a szerencsés mozzanat, hogy 1990. március 15. a Székely Nemzeti Múzeum Képtárának, ma már Gyárfás Jenõ Képtár vezetõje lesz. Lehetõsége volt hivatalból a mûvész világot úgy megismerni, mint kevesen ebbõl a nemzedékbõl. A sok kiállítás megrendezése, megnyitója verbális képességeinek a kibontakozását is lehetõvé tette. Ennek is köszönhetõ mûvészi jellegû írásainak, elõadásainak sokasága.
Elõadói készségérõl mindazok megbizonyosodhattak, akik a kolozsvári szereplésén jelen lehettek. Munkáinak kivetített képeit erõsítették azok a kisplasztikák, melyeket erre az alkalomra magával hozott.
Ezen a találkozáson betekintést nyerhettünk Vargha Mihály alkotói folyamatába. Kiderült, egy tudatosan jól gondolkodó szobrászmûvésszel találkozhatunk élõben, aki tisztában van azzal, mivel áldotta meg õt szerencsés sorsa.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro
lapozás: 1-1